Charleston

Mi történhet a nővel, ha leszedik róla a fűzőt?
Megmozdul a teste és a lelke. Kedve lesz énekelni, szipkával cigit szívni, irodalmat írni, táncolni, csábítani. A varrónők lecsalták a szoknyák alját, kivillantak a hófehér kerekded lábikrák, az övek a kényelmetlen derékmagasságból lecsusszantak a csípőkre és elkezdődött a cipőreneszánsz. Vagy fetisizmus.
És mit szerettek a legjobban táncolni?? ..hát Charlestont!

A charleston stílus a 19. század végén alakult ki, amikor a fekete és fehér mozgáselemek egy afro-amerikai táncstílussá olvadtak össze. Ekkor veszi kezdetét a Nagy Jazz korszak.

A cakewalk volt az első tánc a 20. század elején, amely az un. afro-amerikai táncok előfutáraként Európát elérte. Ezt követték a divattáncok, mint a onestep, a jimmy, a charleston és a black bottom.
A charleston az Egyesült Államok déli államaiban ütötte fel a fejét, mint a feketék népi tánca. Elsősorban – nem meglepő módon – Charleston városában volt közkedvelt.
Amint Európába átterjedt, jött a charleston őrület. Az 1920-as években már rendkívül népszerű dzsessztánccá nőtte ki magát, már a hivatásosok is táncolták.

A charlestont ragtime zenére járják – szabad ütemű tánc, egészen rendkívüli életerővel. Jellemző rá az édes kis kacsázás: a lábfej elejének befelé, a sarkok kifelé fordításával csavart lépés.